Ismered az alapvető borstílusokat? Tudod, hogy milyen tulajdonságok jellemzik az egyes fajtákat? Összefoglaltuk a legfontosabb ismereteket.

Üde fehérborok

A fehérborok a világ minden táján többnyire – de nem kizárólag – fehér szőlőfajtákból készülnek. A fehérbor lelke, lényege: a savak. Ha egy fehérbornak a savai túl lágyak, vagy túl erőteljesek, az a bor összképét teljességgel megváltoztatja.

Érlelt fehérborok

A fahordós érlelésen áteső fehérborok színe fiatal korban is mélyebb és melegebb, mint az oxigén kizárásával készülő boroké. Ezt a különbséget a fehérborok magjának változatainál is érzékelhetjük. Átlagos, kiegyenlített fejlődés esetén a fehérborok színének változása nemcsak árnyalatbeli melegedést, de mélységgel kifejezhető intenzitásváltozást is jelent.

Rozék (és sillerek)

A rozéborok melyek kékszőlőből, szintén fehérbor készítési mód szerint születnek. Ezeket rövid ideig – általában maximum 1 nap – héjon áztatott szőlőből készítik, amely így rózsaszínű, vagy hagymahéj színt ad a bornak.

Könnyű vörösborok

A vörösborokat lényegében szín- és cserzőanyag (tannin) tartalmuk különbözteti meg a fehérboroktól. Azt, hogy egy bor savasabb vagy tanninosabb lesz-e, a szőlőfajta és a termőtáj is meghatározza. Magyarország adottságai mindkét típus előállítását lehetővé teszik, hiszen az üde, fiatalos, élénk savú soproni vagy egri vörösborok legalább olyan minőségűek, mint a karcsú, de már jelentős tannintartalommal bíró szekszárdi vagy a kifejezetten tanninhangsúlyos villányi borok.

Testes vörösborok

Egy jó évjáratból és kiváló termelőtől származó villányi, szekszárdi vagy egri bor alkalmas arra, hogy akár 8-10 évig is érleljük pincénkben. Az érlelt, teltebb ízű borokat magasabb hőfokon kínáljuk (16-18 fok). A dekantálást – áttöltést – csak a nagyon érett borok kívánják meg.

Édes borok

Az édes borok között két nagy csoport különböztethető meg. Az
egyik a természetes édes borok világa, melyek csak a szőlőben természetes
úton keletkezett édességet (maradékcukor) tartalmazza. A másik csoport fő jellemzője, hogy vagy még az alkoholos erjesztés során, vagy az erjedés végeztével magasabb alkoholtartalmú – leginkább borpárlatot –, adalékot adnak a borhoz, mely cukor- és alkoholtartalmát egyaránt növeli. Ezért nevezzük ezeket erősített boroknak.

Pezsgők, habzóborok

A buborékok tudományának alfája az a tény, hogy az erjedés folyamán a szőlő cukortartalma átalakul alkohollá és szén-dioxiddá. Amennyiben a keletkező szén-dioxidot nem engedik elillanni, hanem bent tartják a borban, máris kész a pezsgő. A buborékokat mesterségesen is létrehozhatják, ha a borhoz – a szódakészítéshez hasonlóan – szén-dioxidot adagolnak.

Terroir borok

A terroir: ez a szó a termőhely legtágabb felfogását jelenti, beleértve a talpunk alatt termő területet és a fejünk felett lévő égboltot is. A termőhelyben a termőtalaj földrajzi adottsága mellett szerepel geológiai és klimatikus meghatározottsága is, mindezek együttes szerepet játszanak a bor ízvilágának kialakulásában.