Sajnos tendencia, hogy felhagynak a szőlő művelésével, például ha nincs utánpótlás – mondta a a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A Tanács célja, hogy az ültetvények színvonala emelkedjen.

Légli Ottó hozzáfűzte: a szőlészet-borászat munkaigényes tevékenység, a munkaerőhiány, az elvándorlás ezt az ágazatot is sújtja. Az elnök megjegyezte: az utóbbi években jelent meg a fitoplazma, amely súlyos károkat okoz a szőlőkben, terjedését pedig megkönnyítik a gazdátlanul hagyott, megműveletlen, elbokrosodott, tájat csúfító ültetvények. A megelőzés rendkívül fontos.

A bortörvényt módosító javaslat értelmében nemcsak akkor rendelhetik el a kivágást, ha a károsító már jelen van, hanem abban az esetben is, ha a megműveletlen ültetvény veszélyt jelent a környező szőlőkre. A Földművelésügyi Minisztérium szerint az eddiginél hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a nem megművelt szőlőültetvények ügyében az Országgyűlés előtt fekvő módosítás. A nem megművelt ültetvényeket a tulajdonos költségére számolják fel, ha a felszólítás és a bírság ellenére sem gondoskodik a művelésről.

A módosító javaslat szerint a jogszabályban előírt művelési kötelezettség betartásáért az ültetvény tulajdonosa, nem pedig annak használója felel. A tulajdonosnak a módosítás értelmében hatvan nap áll rendelkezésre a helyzet rendezésére, eddig nem volt ilyen határidő. A hegybírói szankciók továbbra is csak a legalább egy éven keresztül nem művelt ültetvényeket érintik. Légli hangsúlyozta: a HNT célja, hogy az ültetvények színvonala emelkedjen. A várhatóan a jövő év végére kikristályosodó szőlészeti-borászati stratégia első változatában is kitérnek arra, hogy korszerűsíteni kell az ültetvényszerkezetet, a technológiát, a termelést, amelynek az alapja maga a szőlőhegy. A modernizálást támogatja az a közelmúltban megnyílt, negyvenmilliárdos pályázati forrás, amelyet borászatok beruházásokra fordíthatnak; például gép- és eszközbeszerzésre, energetikai fejlesztésekre.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu