A cserszegi fűszeres nemesítői remekmű. Bakonyi Károly, a cserszegi fűszeres atyja azt a fajtát álmodta meg, ami olyan élményt nyújt a borkedvelőknek, mint a hölgyeknek egy csokor virág. A nemrég elhunyt, szőlész-borász nemzedékek által nagyon kedvelt és tisztelt Karcsi bácsi az irsai olivér és a piros tramini kombinációját 1960-ban választott ki Cserszegtomajon. A fajtát államilag 1982-ben ismerték el. Az ünnepségen Kozma Pál, a korszak legnagyobb nemesítője így fogalmazott:

A cserszegi fűszeressel egy teljesen új aromavilág került be a világ borászatába

A cserszegi fűszeres szőlőt több helyen termesztik, de igazi otthona a Kunság. Aki veszi a fáradságot és nagy türelemmel, az Alfölddel szembeni előítéleteit messze elfelejtve beleszippant és belekortyol néhány cserszegibe, igazolva látja majd, hogy fantasztikus ízeket képes kihozni e fajtából a magyar rónaság. A cserszegi egyik legnagyobb előnye, hogy úgy tud lendületes és illatos lenni, hogy közben szép egyensúlyban marad a bor.
Gyakori élmény, hogy a kissé parfümös-bodzás illat alapján a kóstoló vékonyka, karcsú borra számít, azután kóstoláskor jöhet a döbbenet: a cserszegi becsapósan testes bort ad. Így aztán a sok szép sav nem lóg ki, sőt épp a test és a viszonylag sok sav hoz létre egészen különös harmóniát a fajtára jellemző illat és zamat anyagokkal. A cserszegi általános jegye a kissé muskotályba hajló, fűszeres illat és íz, amiben bodza és olykor sárgabarack, keleti fűszer, méz jelenik meg. Ez a határozottan élénk savú, testes, igen értékes fehérbor most kezdte meg igazán a hódító útját: jobb éttermek borlapjáról már épp úgy nem hiányozhat, mint egy nagy villányi vörös, egy tüzes szekszárdi vagy egy aszú.

A cserszegi bizonyos évjáratokban a túl intenzív, de kellemes és finom aromaanyagai miatt jó házasítási alapanyag, illetve habzóbornak is kiváló. Zöldessárga színe és fénye elegáns megjelenést ad a bornak. Azt hiszem, a magyar borfogyasztó társadalomban még nem tudatosult, hogy a cserszegi fűszeres a hazai borászat épp olyan varázslatos kincse, mint az ezerjó vagy a kadarka.
A fajta magyarországi termőterülete valamivel több mint háromezer hektár, ami egyáltalán nem csekélység a folyamatosan csökkenő termőterületek és a hazánkat jellemző széles fajtaválaszték mellett. Ez a nem csak nevében fűszeres borszőlőfajta a sikeres nemesítést követően csipkerózsika álomba szenderült, és az 1980-as évek elején kezdett el lassan terjedni. Az 1984/85-ös, majd az 1986/87 téli fagyok után rohamosan kezdték szaporítani és termeszteni, a biancához hasonlóan.

Az örvendetesen fellendült hazai pálinkakultúra is felfedezte magának a cserszegit. Újabb és erősen üdvözlendő tendencia, hogy a jó törkölyök mellett megjelentek a különböző szőlőfajták elsődleges íz és illat jellemzőire építő szőlő pálinkák. Az élharcos, a legjobb példa és a legkívánatosabb megvalósulás a behízelgő cserszegiből készült párlat.

Dr. Bakonyi Károly 1921. december 22-én született Csopakon. A Kertészeti Főiskolán szerzett kertészmérnöki diplomát 1959-ben. Szőlőnemesítésből doktorált 1964-ben. 1947-ben az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztálya Kertészeti Tanszékének cserszegtomaji kísérleti telepén kezdett el szőlőnemesítéssel foglalkozni, leghíresebb eredménye a cserszegi fűszeres borszőlő.

Tudományos főmunkatársként, kutatóként ment nyugdíjba 1982-ben.

Munkatársaival hat államilag minősített szőlőfajtát, számtalan értékelés alatt álló hibridet állított elő. Leírta a Magyarországon termesztett fügefajtákat és az olaszrizling klónszelektálási módszerét. Társszerzője volt a szintesen bakhátolt szőlő talajvédő hatásáról megjelent tanulmánynak, több könyvnek, egyetemi jegyzetnek.

A Zala Megyei Borfesztivál, Tudományos Napok kezdeményezője és társrendezője, tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének, a Magyar Kertészeti Tudományos Társaságának, valamint a Zala Megyei Agrárkamarának, a Szőlő Bor Szövetség és Terméktanács elnökségének, illetve ő volt a Zalai Szőlő és Borosgazdák Egyesületének elnöke.