Ha a vendég vagy turista Kőszegre érkezik, esőként a város ékszerdoboz jellege, barokk belvárosa varázsolja el. Aki nyitott szemmel járja az utcákat, az ódon házak homlokzatán előbb vagy utóbb észreveszi a szőlő-motívum díszítéseket, kovácsoltvas cégéreket. Fel kell, hogy tűnjenek a híres várköri kapásházak, melyek az egykori szőlőmunkások hajlékaként szolgáltak. A Hegyalja úti pincesor jelzi, itt már a történelmi időkben foglalkoztak szőlészettel és borászattal. Valamikor az Anjou időkben a kőszegi bor hírneve messze túlnőtt a város határain, királyi városi rangját, különleges kereskedelmi státuszát is a bornak köszönhette. A város történelme, jelene több ponton kapcsolódik a borászathoz. A régi időkben a kereskedelméé volt a nagyobb szerep, sok generáció emlékezhet arra, hogy Pozsony, Sopron és Kőszeg birtokolta a borkiviteli jogot. Ma egy kicsit megfordult a világ. A kis területekből adódóan a Soproni borvidék borainak ugyanis nincs olyan kiváltságos hírneve, mint régen. A kőszegi borászok célja az, hogy helyben értékesíthessenek, ne a bort vigyék el, hanem a „fogyasztók” jöjjenek ide. Kőszeg hírneve, a határok átjárhatósága, az idegenforgalom jó alapja lehet a fenti kívánalomnak. A kőszegi bor hírnevének eladása marketing-munka nélkül nehezen elképzelhető.