A Szőlőtermelők és Borértekesítők Szövetkezetének vezetőségében 2022. január 14-én nemzedékváltás történt. Talasz Csilla, a Mezőgazdasági Termelők Vas Megyei Szövetségének titkára akkor úgy fogalmazott, hogy a kőszegiek által alkalmazott szövetkezeti forma országosan is egyedülálló. Ennek okáról kérdeztük Láng József borosgazdát, aki akkor mondott le az elnöki feladatokról. Szavai szerint a 90’-es évektől lehetőség volt a szövetkezetek privatizációjára. Kőszegen is volt erre egy tag részéről próbálkozás, amely több millió forintjába került a szövetkezetnek. A (borosgazda) leköszönő elnök büszke arra, hogy egyben és életben tartották a szövetkezetet, azért is, hiszen az elmúlt években is több millió Ft nyereséggel tudott működni. Tény, hogy a szövetkezet a városban egy olyan csapat, amely Kőszegen a szőlőművelés és a bortermelés múltját sok ember által működtetve közösségben viszi tovább. Úgy, hogy a város rendezvényein (április 24. – őszi szüret), jelentős feladatokat vállalnak, művelik a Hidegvölgyben – a városi zártkerti pályázat által hegyoldalba telepített – szőlőtőkéket. 2022. január 14-én lezárult egy húsz évig tartó elnökségi ciklus, amely előtt még volt (áll) tíz év, hiszen a szövetkezet 1992-ben alakult az ÁFÉSZ keretein belül működő Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakcsoportból, amit 1955- ben alapítottak. Akkor ebbe a közösségi formába önként léptek be a bortermelők, mert másként nem tudták értékesíteni a bort. Az első borkimérésük a Feketekertnél működött. 1967-ben telepítették a Napostetőn az első üzemi, huzalos, támrendszeres 1,5 hektáros Kékfrankos ültetvényüket, mert Kőszegen csak karós, úgynevezett bak művelésmód volt ismert.
Aztán 1976-ban újabb 2 hektárt létesítettek a Szoros dűlőben. Majd 2002-ben nehéz anyagi helyzetbe került a szövetkezet. A tagok hittek a jövőben, és fejlesztettek, megvásárolták a Rajnis utcai borozót, majd 2004-ben a Hegyalja utcai pincét. Az ottani borkimérésben és két borozóban 4-5 ezer litert adtak el havonta. A Rajnis utcai borozó homlokzatát 2010-ben felújították, és évente 100-150 hektoliter bort vásároltak a megnövekedett igények miatt, majd 2015-től a bérleményekkel együtt közel nyolc hektáron folytattak szőlőművelést. 2018-tól elkezdődött a borozókban a borfogyasztás jelentős csökkenése, aminek következtében új értékesítési csatornákat kellett keresni, illetve a bérleményeket vissza kellett adni. Időközben a Napostetőn az új pince és feldolgozó építése, valamint a régi épület korszerűsítése 2020-ban befejeződött. A felújított épületrészben borteraszt szeretnének működtetni szezonális jelleggel. Láng József szerint 300-400 tőkén nem lehet gazdaságosan szőlőtermesztést folytatni. Sajnos ez az életforma kihalóban van, pedig még 30 évvel ezelőtt 400 tagja volt a hegyközségnek. Az idősek kihalnak, a fiatalok pedig már nem vállalják ezt a szakmai ismereteket és fizikai munkát is igénylő foglalatoskodást. Megváltoztak a fogyasztási szokások is. A borfogyasztók jelentős része otthon fogyasztja el a bort, nem a borozókban, éttermekben. Az is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb igény van a fehér borra a vörös helyett.
A szövetkezetnek is alkalmazkodni kell a megváltozott helyzethez. Ez a stabil közösség már sok nehézségen túljutott a közel 70 év alatt. Biztos vagyok abban, hogy most is megtalálja az alkalmazkodáshoz vezető utat – fogalmazta meg Láng József
