A szakmai lapokat olvasgatva, szomorúan konstatáltam, hogy Magyarországon az egy főre jutó éves borfogyasztás közel tíz év alatt 33 literről 23 literre csökkent. Egy másik tendencia – és ez már a saját tapasztalatom – hogy az összes fogyasztáson belül a fehérbor aránya az utóbbi években megnőtt a vörös rovására, főleg a nyári időszakban. Kereshetjük a két tendencia okait, de talán az lenne a fontosabb, hogy ezeket a folyamatokat megállítsuk, esetleg visszafordítsuk, hiszen Kőszegen 70 % a kékszőlők aránya. Amint ezen gondolkodtam, eszembe jutott a borral kapcsolatos nagyszerű találmány a fröccs vagy spricc. Jó lenne, ha a fröccsözés műfaja újra közkedveltté válna. A fröccsözéssel kapcsolatban a mai napig sok tévhit, kétely él az emberekben.
Illik-e fröccsözni, elég elegáns-e, miből érdemes, mik az arányok?
A fröccs magyar ital, ez nem kétséges! Hungarikum! Annyira, hogy 2013-ban bekerült a Magyar Értéktárba. Akkor legyünk rá büszkék és ne szégyelljük! Híres költőinket is megihlette. Krúdy azt írta róla, hogy „a víz megnevetteti a bort”. Vörösmarty, aki a fröccs kifejezést kitalálta ezt írja Fóti dal című versében: „Fölfelé megy a borban a gyöngy, jól teszi…” A fröccs egy nagyszerű, igazán élvezetes szomjoltó ital. Bárhol, bármikor jóleshet – az év bármely szakában. Ha ezt az italt fogyasztjuk a dehidratációnak fittyet hányhatunk, víz- és ionháztartásunk rendben lesz, s az agyműködésünk sem tompul el.
Miből érdemes készíteni?
Azt le kell szögezni, hogy csakis kiváló borból lesz jó fröccs. Akár vörös, akár fehér a bor. A köztudatban a fehér és a rozé fröccs jobban elfogadott, a vörös fröccs kevésbé. Attól, hogy egy italnak vörös színe van, miért ne lehetne fröccsözni vele? Nem mindegy azonban, hogy milyen bort választunk. Akár fehér, akár vörösborból készítjük a fröccsöt, a bor legyen száraz vagy félszáraz, friss, üde, reduktív, könnyed. Ne legyen testes és ne legyen hordós érlelésű. Tanninszegény vörösbort válasszunk, amilyen a kőszegi Blauburger vagy egy könnyedebb kőszegi Kékfrankos.
Ásványvíz vagy szódavíz? Eredetileg szódavízből készült az első fröccs Fáy András pincéjében Jedlik Ányos által. A szódavíz semleges ízű, az ásványvíznek sajátos aromája van, ami kihat a fröccsre. Ha nincs más, akkor alacsony iontartalmú ásványvizet válasszunk, de mindenképpen szénsavasat. A szénsav felfrissíti a bort, felszabadítja az íz és illatjegyeket, és egyébként meggyorsítja az alkohol felszívódását. Arányok! Számtalan fröccsfajta létezik. Ízlés kérdése, hogy ki milyen arányban elegyíti a két komponenst. Ha azt szeretnénk, hogy a bor íze domináljon, akkor több bort tegyünk bele, ha pedig könynyedebb, frissítő italt szeretnénk készíteni, akkor több szódavizet használjunk a fröccs elkészítéséhez. Összefoglalva ennek a nagyszerű, élvezetes italnak az előnyeit elmondhatjuk, hogy ebben is érvényesülnek a bor egészségre jótékony hatásai, alkoholtartalma enyhébb, állandó folyadékpótlást biztosít, kalóriatartalma alacsonyabb. Talán Márai Sándor fogalmazta meg legtömörebben a fröccs lényegét:„S a magyar, mikor feltalálta ezt a csodálatos bölcs és óvatos vegyüléket, mely elég tömény ahhoz, hogy sarkallja a borozgató képzelőerejét, s ugyanakkor eléggé szelídített, hogy ne ártson a nemesebb szerveknek, mély élettapasztalatról tett tanúbizonyságot”.
E kis gondolatmenet révén talán eloszlattam néhány kételyt a fröccsel kapcsolatban és talán bátrabban és gyakrabban merünk szódavizet önteni borospoharunkba. Ne feledjük, hogy minden egyes elfogyasztott pohár magyar bor vagy fröccs, a magyar szőlőművelő munkásnép számára egy falat kenyér. Egészségükre!
Láng József
Forrás: KŐSZEG ÉS VIDÉKE XXXVI.ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 2023. FEBRUÁR 13.
