Kőszeg OEM Fórum
A kőszegi és kőszeg környéki bortermelés gyökerei egészen a római korig nyúlnak vissza. Az Anjou időkben a kőszegi bor hírneve messzire eljutott. Az 1649-es kőszegi szőlőhegyi- és kimérési szabályozás az egyik legrégebbi magyar nyelvű szőlőszabályzat. A „Szőlő Jövésnek Könyve“ Kőszeg legjelentősebb szőlészeti és borászati, Európában is egyedülálló kultúrtörténeti dokumentuma. 1740 óta ma is vezetik, de gyökerei még korábbra nyúlnak vissza. A könyv az alábbi ajánlással kezdődik: “Eleitül ezen Nemes Városban bévett szokás szerint Szent György napján, úgy mint szokott, bíróiválasztás napján az hegymesterek a tanácsházba szoktak szőlő jövíseket hozni, melyek által az városi lakósok is az borbéli terméshez reménségek volt, és ezen jövisek akkoráig könyvben nem rajzoltattak…”.Az eredetvédett kőszegi bor megszületéséről Kovács Pál és Darin Sándor helyi borászokkal beszélgetett.
Debreceni Borozó: Ha jól tudom, Kőszeg környéke inkább horvát nemzetiségű, mint sváb?
Jagodics Attila: Is-is, vegyes. Vannak horvátok is és svábok is, ahogyan azt a családnevek is mutatják: Kampits, Jagodics, Stefanich.
Debreceni Borozó: A hagyományok is élnek még?
Jagodics Attila: Nem mindenki, de például Stefanichék büszkék a horvát örökségükre.
Kampits László: Kőszeg ilyen szempontból mindig multikulti volt, sose volt csak magyar nyelvűterület. Van egy mai napig a város részét képező, de különálló terület Kőszegfalva, ami magyarul sokat nem mond, de németül Svábendorf. Ez rögtön mutatja a település sváb gyökerét. Kőszeg mai főtére volt a magyar lakta része, de azt se „magyar város”-nak hívták, hanem Ungermark-nak, a németajkú előváros pedig az Insel, azaz sziget volt.
Tóth Gábor: A Jurisics téren, a Városháza előtt áll egymás mellett két templom. Mind a kettő római katolikus, de az egyik volt a német, a másik meg a horvát. Érdekes módon a Szőlő jövésének könyvét magyarul vezették, de a dűlőknek viszont német nevük volt a környékünkön.
Debreceni Borozó: Mekkora területről van szó, ha a Kőszegi hegyközségről beszélünk?
Böröcz Tamás: A Kőszeg-Vaskeresztesi hegyközség 270 hektár. Viccesen azt szoktuk mondani, hogy a rendszerváltás utána kőszegi termőterület fejlődött a legjobban országos szinten, mert a rendszerváltáskor Kőszegtérségében mindössze 30 hektáron termeltek szőlőt. Most, ha minden területet beleveszünk 100 -110 hektár körül van csak Kőszeg határában a szőlő, és a hegyközség részét képezi még Csepreg olyan 15-20 hektárral, és Vaskeresztes kb. 130-140 hektárral.
Debreceni Borozó: Hol helyezkednek el ezek a területek?
Böröcz Tamás: Régen a várárok fölött volt a szőlő határa… Kőszeg városában volt úgy 500 hold szőlő ami a városhoz tartozott. Akkor valamikor történt egy törés a történelem folyamán. Az 1800-as évek közepén – még a filoxéra vész előtt jóval – valószínűleg egy mikrojégkorszak következtében nagyon lehűlt a térség. A Szőlő jövésének könyvében 1740 óta le van jegyezve minden adat, onnan tudjuk, hogy a középkorban volt egy melegebb időszak egész Magyarországon, majd valamikor az 1850 -es évek környéken Kőszeg térségében bekövetkezett egy hűvös éghajlat változás aminek következtében jelentősen lecsökkent a szőlőtermesztés. A két világháború között már alig volt szőlő Kőszegen. Így érte a kommunizmus a környéket. Abban az időben sem bővült a szőlőtermelés, mert valamiért itt nem telepítettek szőlőt, gyümölcsöst. Az 1980-as években a Kőszegszerdahelyi TSz telepített be egy közel 20 hektáros táblát a Kövi-dűlőben. Ez lett végül is a magja a rendszerváltáskor meglévő 30 hektárnak. A rendszerváltás után indultak be újra a helyi pincék, ebből adódóan itt szinte mindenkinek új telepítésű szőlője van, vagy a régit újította fel. Ezért beszélhetünk itt egy látványos terület növekedésről.
Debreceni Borozó: Mi adta az ötletet, hogy a Soproni borvidéken belül létrehozzátok a saját eredetvédett termőhelyeteket?
Böröcz Tamás: A nagy problémánk nekünk az volt, hogy a mi boraink gyökeresen mások, mint a soproniak, mert hiába vagyunk mi délebbre, de az Alpok hatása miatt jóval hűvösebb a borvidékünk mint a soproni. Itt teljesen más klíma van. Sopron nagyrészt Fertő-tó menti, mediterrán behatású terület, míg nálunk a magas hegyről lejövő, jóval hűvösebb levegő határozza meg a borvidék mikroklímáját. A talajunk is más, a hegyen egy csillámpalás kőzet van, ami fölött egy vékony termőréteg található, a hegy lábánál viszont már üledékes talaj a meghatározó.
Debreceni Borozó: Milyen magasságig húzódnak fel a szőlőterületek?
Böröcz Tamás: Nálunk található Magyarország egyik legmagasabb, ha nem a legmagasabb szőlőterülete. Megközelítőleg 440 méteren fekszik a legmagasabb dűlő.
Debreceni Borozó: A termékleírásban melyik hegyközségi területek szerepelnek?
Böröcz Tamás: Kizárólag Bozsok, Cák, Kőszeg és Kőszegdoroszló települések szőlő termőhelyi területei lehetnek. Ezen termőhelyek adják a borokra jellemző karaktert, amit ki szeretnék majd a jövőben hangsúlyozni. A borok tartalmasak, savtartalmuk megvan, nem túl taninosak, gyümölcsösek, érződik bennük a hűvösebb klímának a hatása. Nem nagy alkoholtartalmúak, igazából a cél az lenne, hogy 13 alkoholfok alatt tartsuk a borokat. Mellette mégis van tartalma, nagy teste a boroknak. Ez működik is, mert a hűvös idő miatti lassabb érés és az alacsonyabb nyári hőstressz miatt valahogy jobban ki tudnak az érésben az aromák teljesedni. Ezt próbáljuk majd kihangsúlyozni és meglovagolni.
Debreceni Borozó: Milyen szőlőfajtákat vettetek be a termékleírásba?
Böröcz Tamás: Azt szerettük volna, hogy kevés fajta képviselje a területünket. Ezért választottuk ki a termékleírásnál a Blauburger és a Kékfrankos fajtákat. Tulajdonképpen itt a kékszőlő termesztésének, a vörösbornak volt mindig is hagyománya, ezért úgy döntöttünk, hogy ez a kettő fajta legyen a zászlóshajó. Vörös kategóriában hozzájuk jön még fő fajtaként a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Pinot noir és a Zweigelt, amik a Superior vörös kategóriákban kiegészítő fajtaként megjelenhetnek, de Grand Superior már csak a két főfajtából készülhet. Fehérborok tekintetében fő fajtáknak a Chardonnay-t, Cserszegi fűszerest, Furmintot, Olasz rizlinget, Pinotblanc-t, Rajnai rizlinget és a Sauvignon-t választottuk. Melléjük kiegészítésként bekerült a Zenit.
Debreceni Borozó: Ez lenne a Kőszeg eredetvédelmi termékpiramis?
Kampits László: Igen, megalkottuk a „kőszegi fehér” és „kőszegi vörös” kategóriákat és vörösborok tekintetében három lépcsőt hoztunk létre: a sima, vagy mondhatjuk úgy hogy klasszikus, a Superior és Grand Superior. Nálunk az eredetvédelem már a szőlőben elkezdődik a terméskorlátozással. Ha valaki majd ebben a két felső kategóriában szeretne bort készíteni, azt a szüret előtt, júliusban be kell jelentenie. Már a szőlőtermesztést is ellenőrizzük és két év múlva a bort is, hogy mindenben megfelel-e az elvárásoknak.
Jagodics Attila: Az a mi nagy szerencsénk más borvidékkel szemben, hogy itt 12 termelőről beszélünk 100 hektáron. A gazdasági érdekek nem szorítanak annyira minket, itt nincsen akkora volumen, nincs gazdasági érdekkülönbség. Ez a mikroközösség tagadhatatlan nagy előnye.
Debreceni Borozó: Mikor mutatkoznak be a nagyközönségnek az első Kőszegi eredetvédett borok?
Tóth Gábor: Szent György napja, azaz április 24. -e a Szőlő Jövésének Könyvének az ünnepe nálunk, ekkor megpróbálnánk ezeknek a prémium kőszegi boroknak egy plusz marketing értékkel bíró hírt adni. Az első Grand Superior boroknak 2023 áprilisában lesz a bemutatkozása, melyre már most mindenkit szeretettel várunk.
