A 9. Szőlő és Klíma Konferencia első szekciója után kérdeztük Gál Pétert, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárát.
Milyen téma kapott hangsúlyt az előadásokban?
A klímaváltozásban látnunk kell azt is, hogy területenként is különbözőképpen hat a szőlőtermesztésre. Az előadók részéről elhangzott, hogy emelkedett az átlagos hőmérséklet, amely Kőszeg számára még előnyt is jelent, mert növekedett a napsütéses órák száma. Az átlag sok mindent elmond, de azt is tényként kell kezelnünk, hogy a szélsőséges értékekben is tapasztaltunk negatív változást. Elegendő, ha április 19-én, és 20-án hozzánk érkező havas, hideg időjárásra gondolunk. A fagyok okoztak nagyobb gondokat a szőlőkben, a folyamatok felhívják a figyelmet arra, hogy a termelés alkalmazkodó képességét kell növelni, és meg kell vizsgálni a kárenyhítés további lehetőségeit. Mindkettő célja, hogy minél kisebb mértékben érintsék a gazdák jövedelmének változását, érdekükben ellentételezni kell a természet okozta negatív hatásokat.
Mit tud ebben segíteni a Kormány?
2012. év óta működik a gazdák általános kárenyhítési rendszere. Kimondott cél az is, hogy a szőlőágazatra vonatkozó sajátosságok vizsgálatával mindezt tovább tudjuk fejleszteni. A megelőzés érdekében a fagykárokat, jégesőt csökkentő talajgenerátor rendszer kiépítése remélhetőleg az idei esztendőben működésbe lép a kijelölt területen.
Beszélgetésünk előtt Németh János tanár úr mutatta be Önnek a Szőlő Jövésnek Könyvét.
Sok évvel ezelőtt hallottam már a könyvről, de most láttam először, és nagy érdeklődéssel figyeltem az abban rejlő titkokat. Hatalmas értéke ez Kőszegnek, és a kőszegi szőlőtermesztésnek. Egyértelműen bizonyítja a szőlőkultúra kontinuitását.
Ön szerint lehet a Szőlő Jövésnek Könyve a Nemzeti Értéktár része?
A könyv nemcsak Kőszeg, hanem a magyar nemzet rendkívüli értéke is egyben.
KZ
