A Szőlő Jövésnek Könyve ünnepség részeként megtartott Vas Vármegyei és Nemzetközi Borversenyen a Mándli Borház borai 13 érmet kaptak. A tulajdonos, Mándli Tibor számára külön öröm, hogy a Nemzetközi Fehérbor kategóriában a Rajnai Rizling aranyminősítést ért el, a zsűritől a legtöbb pontszámot kapta, amely az éremnek egy külön értéke.
A borász családja révén kötődik Kőszeghez, Csempeszkopácson működik a pincészete. A kőszegi gazdák javaslatára kérdeztük Mándli Tibort a kőszegi bor helyzetéről. Április 27-én Cákon, a Pincesor Piknik programon találkoztunk, beszélgettünk az egyik öreg pince mellett, a közelben a borház borait kóstolhatták a piknikezők.
– Rendszeresen részt vesz, segíti a falu programjait? – tettük fel az első kérdést.
– Cákon is van pincénk, így természetesnek érzem, hogy a falu rendezvényein ott legyen a borházunk. Pozitív, kölcsönös kapcsolat működik az önkormányzattal.
– Hogyan, miért érkezett meg Szombathelyről Zalába, Cákra, Kőszegre?
– Édesapám a bencés gimnáziumban tanult Kőszegen. A 1980-as években részt vett a Pogányi út melletti szőlőtelepítésben, családi oldalról is van több kötődésem a városhoz. Kőszegen 4,5 hektáron művelünk szőlőt, Cákon 18,5 hektáron. Édesapámtól örökölve Zalabéren, Bélbaltaváron vannak szőlőültetvények, összesen 36 hektáron foglalkozunk szőlővel. A szülői örökséget 2011- ben én tudtam átvenni, nem hagyhattam semmibe veszni azt, amiért az édesapám 50 évet dolgozott. Előtte húsz éven át részt vettem a borászat életében.
– Hogyan látja a kőszegi bor helyzetét?
– Az utóbbi tizenöt évben óriási a fejlődés, az is igaz, hogy előtte Sopronnal együtt a kiemelt borvidékekhez képest jelentős volt a lemaradás. Kicsit ’elaludt’ a borvidék, belekényelmesedett a saját világába, a szőlőtermelés, a borkészítés többnyire másodállású munka volt. A szakma ennél sokkal többet követel. Jellegzetesség, hogy a gazdák egy éven belül eladták a bort, ami nagyon jó gazdasági oldalról, de nem jutott idő a bor érlelésére. Az addig termelt alapvetően vörösborok, Kékfrankos, Zweigelt frissek, nyersek maradtak. Magyarországra 1972-ben akkreditálták a Blauburger fajtát, amit Kőszegre Jagodics Tamás hozott el. A Kékfrankos és Kékoportó fajtából Ausztriában nemesített szőlőnek osztrák oldalon csökkent a területe, itthon meghonosodott. Mintegy 400 hektáron termelik az országban, ebből egy kis rész található Kőszegen, a termelését a helyi gazdákkal felkaroltuk. Két éve megkaptuk az eredetvédelmet, és ennek két fő fajtája van, a Kékfrankos és a Blauburger. Ennyivel akarunk és tudunk másabbak lenni a többi borvidékhez képest. Elkészült a borok termékleírása, ami alapján lehet „Kőszegi” névvel (Superior és Grand Superior) bort forgalomba hozni. Felépítettünk egy termékpiramist, ennek két csúcsbora a Kékfrankos és a Blauburger. A Grand Superior kategóriának több feltétele van, ide tartozik, hogy hektáronként 50 mázsánál több szőlőt nem lehet termelni, a bort a következő Szent György-napig kell érlelni. Ezt elfogadta a kőszegi gazdatársadalom, illetve az Országos Bor Eredetvédelmi Tanács.
– A borverseny díjátadóján mondtad, Kőszeg a bor városa. – A Kékfrankos fővárosa Sopron, ezen szempontok szerint Kőszeg legyen a Blauburger fővárosa. Többet tudunk adni a fogyasztónak, mert kevesen palackoznak tisztán Blauburgert, az Alpokalja mikrokörnyezete adta előnyök okán tudunk mások lenni. A mai piaci árak miatt fontos a gazdaságos termelés, az oltalom alatt álló, eredet megjelölésű, minőségi bor értékesebb a piacon. Ez egy kiemelt cél.
– Milyen a “Kőszegi” bor városon kívüli értékesítési lehetősége?
– Elindult egy folyamat, de nagyon lassú, több marketingre lenne szükség, a magyar borászat egyik jellegzetessége a külföldön való nehézkes megjelenés. A „Kőszegi” bor a belföldi piacon nagyon lassan indult el, de vannak jó példák is. Dolgoznak velünk fiatalok, új elvekkel, új lendülettel, új technológiával készítenek más típusú borokat, és ez egy jó irány.
– Van borászutánpótlás Kőszegen?
– Az országos helyzet Kőszeget is jellemzi, alapvetően a borászok gyermekei építhetik a jövőt, tehetik sokkal jobbá. Általános probléma, hogy gazdaságtalan a magyar szőlőtermelés, amely a borászat alapja. Egy adat, 1978-tól az országos szőlőterület a negyedére esett vissza, a borfogyasztás több mint a felével. Ez nem egy pozitív jövőkép.
– A borfogyasztás átfordult rosé, gyöngyöző és a fehér borok irányába.
– Ez nem jó a vörösboros borvidékeknek, így nekünk sem. Párhuzamosan megérkezett az alkoholmentes bor, amit nem engednék bornak nevezni. Tovább csökkenti a tradicionális borfogyasztást. A globál cégek úgy gondolkodnak, hogy az alacsony alkoholtartalmú borból a fogyasztó nem egy pohárral iszik, hanem többet. Aki bort fogyaszt, figyeljen a címkére írt ’oltalom alatt álló’ szavakra. A fogyasztóknak ajánlom, hogy a bor címkéjén legyen ott a ’Kőszegi’ OEM megnevezés, mert ez azt jelenti, hogy a szőlőt Kőszegen termelték, és jó minőséget jelent.
– A kőszegi bor nimbuszát növeli az április 24-ei esemény?
– A város a hagyományok szerint ragaszkodik az időponthoz, de turisztikai szempontból nézve két rendezvény lenne az ideális. Egyiket Szent György-napján, a hagyományok megtartásáért, és ehhez csatlakozhatna a másik egy közeli hétvégén a turizmus növelése érdekében. Azt gondolom, máshol nagyközönséget csalogató programmá fejlesztenék a Kőszegre jellemző különlegességet. Azért ilyen jellegű programra más időpontokban vannak jó példák a városban. Tudom, ez pénz kérdése is. A városnak nagy értéke az épített kulturális örökség, a természeti környezet, és az itt élő emberek hozzáértése, barátsága. Erre kell, lehet, szükséges alapozni közösen és együtt.
Kámán Zoltán
Kőszeg és Vidéke 2024.MÁJUS 13.
