A Vas Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály munkatársai 2020 őszén megtalálták Kőszeg környékén a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó karantén károsítót.
Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában. Azóta Badacsonyban és Bérbaltaváron is megtalálták, ahol közös összefogással sikeresen meg tudták állítani a betegség terjedését. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet, az ültetvény néhány év alatt kipusztulhat.
A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.
A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő terjesztője /vektora/, az amerikai szőlőkabóca elleni kezelésekkel, az elhanyagolt területek rendbetételével és egyéb más gazdanövény irtásával /erdei iszalag/.
Miről ismerhető fel a betegség?
A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás.
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad.
Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. A következő tavaszszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe. A hatóság a betegség terjedésének megakadályozása érdekében a fertőzött tábla körül 1km-es sugarú körben fertőzött területet, ezen kívül 3 km-es sugarú körben védő un. puffer zónát jelölt ki, ahol az alábbi előírásokat kell betartani:
- minden a hatóság által megjelölt vagy fertőzést mutató tőkét meg kell semmisíteni gyökerestől / elégetés/,
- szőlő szaporító- és ültetési anyagot a területről kivinni tilos /ez nem vonatkozik a szőlőtermésre és a borra/,
- szőlőt telepíteni csak ellenőrzött szőlőiskolákból származó szaporítóanyaggal lehet,
a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen a vegetációs időben 2-3 alkalommal kötelező védekezni a zárlat fenntartása alatt, a szőlőkabóca áttelelő tojásainak gyérítésére egyrészt a levágott nyesedéket el kell égetni, másrészt a tőkéken a rügyfakadáshoz közeli időszakban olajos lemosó permetezést kell elvégezni.
A Kormányhivatal szakemberei rendszeresen vesznek mintákat szőlőültetvényeinkből és laboratóriumban vizsgálják meg a begyűjtött növényanyagot, ebből tudnak következtetéseket levonni a fertőzés terjedésének intenzitására. A növényvédelmi hatóság az ültetvényekben fokozott felderítést végez, melynek eredményéről az illetékes hegybírót tájékoztatja. Mindemellett fontos, hogy a gazda az ültetvényében saját felderítése alapján is védekezést folytasson.
Amennyiben az ültetvényében FD fitoplazma betegségre utaló jeleket tapasztal, a növényvédelmi hatóságot ( +3694577410 ) kérjük, értesítse. A betegség terjedésének megakadályozása közös érdek, és csak összefogással sikerülhet. Tegyünk közösen azért, hogy a kőszegi szőlőtermelésnek ne csak múltja, hanem jövője is legyen!
Láng József
KŐSZEG ÉS VIDÉKE XXXIV.ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 2021. JÚNIUS 14.
