Lemosó permetezés szőlőben – Mikor? Mivel? Hogyan? Miért?

A szőlőt támadó károsítók közül már a metszéssel, illetve az ezt követő lemosó kezelés(ek) alkalmazásával több eredményesen gyéríthető. Ide sorolhatók a fás részek felületén, vagy a kéregrepedésekben telelő kártevők jó része, vagy azok tojásai,lárvái, valamint a lisztharmat áttelelő ivaros képletei (kazmotéciumok). A fás részeket fertőző, levegőben terjedő és a metszési sebeken át a fás szövetekbe jutó kórokozók (Esca, Eutypa, Botryosphaeria, Phomopsis stb.) fertőzése fasebkezeléssel és lemosó permetezéssel előzhető meg.

Az enyhe téli időjárás kifejezetten kedvez a kórokozók és kártevők túléléséhez, ezért az áttelelő képletek/alakok vegetációs perióduson kívüli visszaszorítása nagy mértékben befolyásolhatja a kezdeti fertőzések/kártételek mértékét, ezen keresztül a következő vegetációs periódusban kialakuló fertőzési nyomás erősségét.
A kártevők gyérítésére olaj-tartalmú vagy szárító hatású termékeket alkalmazzunk. A lisztharmat ivaros szaporító képletei ellen kén készítmények közül választhatunk, míg a fás betegséget okozó gombák ellen a réz hatóanyagú készítmények hatásosak. A rézkorlátozás (4 kg/ha/év fémréz) miatt figyeljünk oda, hogy lehetőleg alacsony fémréz tartalmú készítményt válasszunk, hogy a jogszabályi előírásoknak is megfelelhessünk.

A permetezésre fagymentes (min. + 5 Celsius), szélcsendes időben kerüljön sor, amikor a talajállapotok is lehetővé teszik a gépek közlekedését.

A tavaszi lemosó permetezés előnye az, hogy nagyon olcsó és környezetbarát módja a kórokozók és kártevők hatékony gyérítésének.

Az egyenletes fedés biztosítása érdekében lemosásszerűen permetezzünk, bő lémennyiséggel. A fás betegséget okozó gombák spórái, melyek a metszés időszakában is a levegőben keringenek, a metszési sebeken keresztül is tudják fertőzni a növényeket, ezért javasolt a lemosó permetezést a metszés utáni lehető legrövidebb időn belül elvégezni, hogy a hatóanyagok a friss sebek felületére kerülve védelmet nyújtsanak.

Az Esca betegségre jellemző, hogy az ép, egészséges növényen lévő sebeken keresztül a fás részeket először olyan gombák támadják, melyek annak gyengülését okozzák, ezek közé tartoznak a belső élősködő ’Phaeo- fajok’ (Phaeomoniellachlamydospora, Phaeoacremoniumspp.)is. A legyengült növényt így a farontógombák már könnyedén fertőzik (pl. Fomitiporiamediterranea), melynek eredményeként bekövetkezik a farész fehérkorhadása.

A tőkepusztulásra jellemző, hogy akut és krónikus formában is jelentkezhet. Az akut forma gyors lefolyású, a tőke hirtelen pusztulásával, leszáradásával jár. Krónikus tünetmegjelenés esetén kezdetben a leveleken sárga, vagy vörös foltokat láthatunk, majd ezek összefolynak, kialakítva az úgynevezett „tigriscsíkolt”tüneteket.
A gombák fertőzésétől a tünetmegjelenésig több év is eltelhet. Jellemzően a tünetek nem minden évben válnak láthatóvá a fertőzött növényeken. Előfordul, hogy a tüneteket mutató növény a következő 1-2 évben nem mutatja a betegség jeleit. A hektikus tünetmegjelenés miatt is nagyon nehéz a különböző tesztelés alatt álló anyagok eredményességét mérni az Esca elleni kísérletekben.
A már megbetegedett tőkék nem gyógyíthatók, ezért a fás betegségeket okozó gombák elleni harcban a legfontosabb, hogy a megelőzésre törekedjünk, ennek egyik eleme a lemosó permetezés, sebkezelés a metszés után. A megelőzésben fontos szerepet játszik, sok más tényező mellett, a metszőollók rendszeres fertőtlenítése (10 %-os Hypó, 70 %-os alkohol), hiszen a kórokozókat a metszőollóval is át tudjuk vinni egyik növényről a másikra, a nyesedék eltávolítása a sorokból és elégetése, valamint a metszés idejének megválasztása és a módja is.

Segítségünkre lehet, ha a beteg tőkéket a vegetációs időszakban megjelöljük és külön menetben végezzük el metszésüket. Fontos a beteg tőkék és a nyesedékük eltávolítása az ültetvényből.