Előzmény: Új termékleírás készült a kőszegi borokra I.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása az egyediség könyve. A kőszegi borászokkal arra jutottunk, hogy nem minden fajta és borkategória alkalmas arra, hogy a kőszegi terület egyediségét bemutassa, ezért úgy döntöttünk, szűkítjük ezeket. A termékleírással kapcsolatos második cikkben azt mutatjuk be, hogy hol, milyen fajtákból, milyen eljárással és milyen kategóriákba sorolva készíthető kőszegi bor, illetve melyek a kőszegi borok jellemzői.
Honnan származhat a szőlő, amelyből kőszegi bor készíthető?
Bozsok, Cák, Kőszeg és Kőszegdoroszló települések körülhatárolt területeiről. Ezek egyrészt a történelmi kőszegi területek, másrészt a történelem során szőlőtermelésre használt területek, amelyek más településhez tartoztak, továbbá egy-egy olyan új terület is, amelyre az utóbbi évtizedekben telepítettek szőlőt, és szép borokat ad.
Milyen fajtálból készíthető kőszegi bor és melyek a borkategóriák?
A fajták közül olyan szőlőfajtákat választottunk ki, amelyeket alkalmasnak tartottunk a terroir bemutatására. Mivel vannak olyan szőlőfajták, amelyek erre kiemelkedően alkalmasak, ezért úgy döntöttünk, hogy csak ebből a néhány fajtából készíthető az új, magasabb kategóriákban kőszegi bor. Ezekkel a döntésekkel ugyan korlátoztuk a saját lehetőségeinket, de egyben ki is jelöltük a minőségi kőszegi bor új irányát.
Összesen négy borkategóriát határoztunk meg: Kőszegi fehér, Kőszegi vörös, Kőszegi Superior vörös és Kőszegi Grand superior vörös. Ezek a borkategóriák a borpiramis csúcsát testesítik meg. Rozé borkategóriát a kőszegi termékleírás nem tartalmaz, tehát kőszegi megnevezéssel rozé nem készül 2021-től, tekintettel arra, hogy a rozék általában nem képesek annak a területnek az egyediségét megmutatni, amelyről származnak (ettől még lehetnek magas minőségű, jó borok, különösen azért, mert a szubalpin éghajlat olyan frissességet biztosít e boroknak, amelyek egyedülállóak). Így rozé a jövőben más földrajzi árujelzővel hozható forgalomba, beleértve azokat a fehér vagy vörös szőlőfajtákat is, amelyeket a termékleírás nem tartalmaz. Továbbá, azok a borok sem hozhatóak kőszegiként forgalomba, amelyek nem felelnek meg vagy karakterük, vagy az előállításukra tekintettel a termékleírásnak.
- „Kőszegi fehér”
Kőszegi fehérbor az alábbi fajtákból készíthető:
Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Furmint, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sauvignon blanc-ból készülhet. Kiegészítő fajta lehet a Zenit, de abból önállóan kőszegi bor nem készülhet.
Azért ezekre a fajtákra esett a választásunk, mivel ezek képesek hűvösebb éghajlaton, ezen az ásványos területen olyan elegáns, gyümölcsös borokat adni, amelyek meghatározóak lehetnek a Kőszeg bor jövője szempontjából. Egyelőre egy kategóriát határoztunk meg fehérborok esetében, és nem emeltünk ki egy-egy fajtát új, magasabb kategóriában. Ennek az oka az, hogy több tapasztalatra van szükségünk arra, hogy megértsük, melyik fehérszőlő képes a legjobban megmutatni a kőszegi terroirt.
A kőszegi fehérbor jellemzői a termékleírás alapján a következők:
- Szín: zöldessárga mély citromsárga szín között.
- Illat: friss, üde, elsősorban citrusokra és fehérhúsú gyümölcsökre emlékeztető jegyek dominálnak, kiegészülve diszkrét friss zöld fűszeres tónusokkal.
- Íz: száraz vagy félszáraz, friss, ropogós savak és elsődleges gyümölcsíz (citrus, csonthéjas) jegyek dominálnak, ásványossággal kiegészülve, könnyű vagy közepes testtel, de feszes szerkezettel.
Szüretkor a szőlő cukortartalma legalább 17 magyar mustfok (MM); a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni.
- „Kőszegi vörös”
Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir, Zweigelt fajtákból készíthető.
A vörösbort adó fajták közül azokat választottuk ki, amelyek történelmi jelentőségűek (Nagyburgundi, Kisburgundi), vagy amelyek az utóbbi évtizedekben bizonyítottak (Blauburger, Zweigelt), illetve azokat az alapvetően melegebb éghajlatot igénylő fajtákat, amelyekből e hűvösebb éghajlaton is készíthető Kőszegre jellemző bor (Cabernet, Merlot).
A kőszegi vörösbor jellemzői a termékleírás alapján a következők:
- Szín: bíborszíntól rubinvörösig.
- Illatban: elsősorban pirosbogyós gyümölcsök és fűszeres jegyek uralkodnak. Emellett diszkrét fahordó adta édes fűszerek is megjelenhetnek, továbbá virágos jegyek.
- Ízben: pirosbogyós gyümölcsök, fűszerek elsősorban, friss, zöldfűszerek, másodsorban a fahordó adta diszkrét fűszerek (cédrus), feszes szerkezet.
A tőketerhelés maximum 2,5kg/tőke lehet. Szüretkor a szőlő cukortartalma legalább 17 magyar mustfok (MM); a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni és a szőlőcefrét legalább 8 napig héjon kell erjeszteni.
- „Kőszegi Superior vörös”
Kizárólag Kékfrankosból és Blauburgerből készülhet. Kiegészítő fajtaként 15%-ban használhatóak a „Kőszegi vörös” kategóriában meghatározott fajták is.
A kőszegi Superior vörösbor jellemzői a termékleírás alapján a következők:
- Szín: közepesen mély bíbor, rubinszíntől a mély rubin, gránát árnyalatig terjedhet.
- Illat: piros- és feketebogyós gyümölcsök mellett fűszeres jegyek dominálnak
- Íz: száraz, közepes tannin mellett, piros- és feketebogyós gyümölcs és fűszeresség illetve a szűkebb termőterületre jellemző aromatika jelenik meg, ásványossággal és hordós jegyekkel kiegészítve (cédrus). A bor szerkezete feszes. Jellemzője továbbá a komplexitás és az íz hosszúsága.
A tőketerhelés maximum 2kg/tőke lehet. Szüretkor a szőlő cukortartalma legalább 19 magyar mustfok (MM). A szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni és a szőlőcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni. A borban az almasavbontásnak végbe kell mennie. A bort a szüretet követő 2. év április 24-ig (Szent György napjáig) érlelni kell, legkorábban akkor hozható forgalomba.
- „Kőszegi Grand Superior vörös”
Ugyancsak Kékfrankosból és Blauburgerből készíthető, de ezek a borok 100%-ban egy adott dűlőből, vagy aldűlőből kell, hogy származzanak, ezzel is kiemelve a terület fontosságát a legjobb minőségű, legegyedibb borok esetében. Kiegészítő fajta nem használható, tehát ebben a kategóriában bor csak egy fajtából és dűlőből készíthető.
Elgondolkoztunk azon, hogy ebben a csúcskategóriában csak egy fajta szőlőt határozzunk meg. Sokan érveltünk a Kékfrankos mellett, amely igazi terroir fajta, azaz jól megmutatja az adott terület/dűlő jellegzetességét; a Kékfrankos mellett szól az is, a Kárpátmedencéből származik (tehát a miénk), és világviszonylatban is képes csúcsborokat adni. Ráadás Ausztria az utóbbi évtizedekben felépítette a fajta jó hírnevét a nagyvilágban. Minden adottságunk megvan arra, hogy világviszonylatban is egyedi csúcsminőségű Kékfrankosokat készítsünk, mivel ilyen komplex és hűvös, ásványos borok a mi borvidékünkön készíthetők a fajtából. A Blauburger is félig Kékfrankos, ugyanakkor félig Kékoportó. E fajtát Fritz Zweigelt hozta létre keresztezéssel annak érdekében, hogy hűvösebb éghajlaton is lehessen biztonságosan kékszőlőt termelni. Sok kőszegi borász évtizedek óta dolgozik ezzel a fajtával, amelyet önállóan palackozunk, amely ritkaság.
A kőszegi Grand Superior vörösbor jellemzői a termékleírás alapján a következők:
- Szín: közepesen mély bíbor, rubinszíntől a mély rubin, gránát árnyalatig terjedhet.
- Illat: piros- és feketebogyós gyümölcsök mellett fűszeres jegyek dominálnak.
- Íz: száraz, közepes tannin mellett, piros- és feketegyümölcs és fűszeresség (cédrus), illetve az adott dűlőre jellemző aromatika jelenik meg, ásványossággal és hordós jegyekkel kiegészítve. Jellemzője továbbá a komplexitás, az íz hosszúsága és a feszes szerkezet.
A tőketerhelés maximum 1,5kg/tőke lehet. Szüretkor a szőlő cukortartalma legalább 19 magyar mustfok (MM). A szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni és a szőlőcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni. A borban az almasavbontásnak végbe kell mennie. A bort a szüretet követő 2. év április 24-ig (Szent György napjáig) érlelni kell, legkorábban akkor hozható forgalomba.
Melyek a kőszegi borok jellemzői?
A termőterület alkalmas a könnyű testű, friss, üde savakkal rendelkező, gyümölcsös ízvilágú borok mellett az elegáns, hosszú lecsengésű, jól érlelhető fehér és vörösborok készítésére is. A hűvös klíma, az alapkőzet jellege biztosítja a borok gerincét alkotó savat, míg a prémium kategóriában a késői szüreti időpont az ízgazdagságot. Az alapkőzetből adódó mineralitás valamennyi borra jellemző. Az új hordó használata mérsékelt. A borászatok jól ötvözik a hagyományos technológiát (visszafogott hordós érlelés) és a friss karakter megőrzésére alkalmas tartályos érlelést.
Az elmúlt évszázadokban, a klíma változásának köszönhetően, változtak a fajták. Míg korábban a fehérek voltak uralkodóak, ma a vörös fajták a leginkább elterjedtek. A kőszegi terület azért is alkalmas magas minőségű, egyedi borok készítésére, mivel a borászok megtalálták azokat a fajtákat, amelyek a kőszegi termőhely sajátosságaihoz leginkább alkalmazkodtak, amelyek itt jó minőségben, és eltérő karakterrel termelhetőek. A Kékfrankos, a Zweigelt, a Blauburger és a Pinot noir is a hűvösebb éghajlatot szereti. Elegáns szerkezetével jól harmonizál az összetett gyümölcsös és fűszeres íz- és illatvilág. A borok teste legfeljebb közepes. Továbbá, a fenti fajták alkalmasak a termőterület jellemzőinek bemutatására is. A kőszegi borokra általában a feszes, ropogós gyümölcsíz, a vibráló, friss savak, és a szikár, ásványos szerkezet jellemző. A borvidéken hagyományosan jó minőségben termelt Furmint és Olasz rizling mellett a Chardonnay és a Rajnai rizling is kiváló termést hoz, és megfelelően tükrözi a termőterület jellegét.
A kőszegi borban nem fogjátok megtalálni a túlzott újhordó használat nyomait, a nagy testet, az alacsony savtartalmat. A kőszegi borban azonban olyan frissességet, gyümölcsösséget és feszes szerkezetet találtok, amely egyedivé teszi ezeket a borokat. A magasabb vörös kategóriában hosszabb érlelési időt írtunk elő annak érdekében, hogy a borok megfelelően érett állapotba kerülhessenek a poharakba.
dr. Kaibinger Tamás
