Cél az egységes megjelenés

A sokszínű magyar borkultúra szerves része az ország egyik legrégebbi, s egyben talán legkisebb borvidékéhez, a Sopronihoz tartozó Kőszegi körzet. A zömmel vörösbort készítő borászok a kőszegi bor ismertségének növelése céljából megalapították a Kőszegi Borászok Egyesületét.

Borlovagok magazin VI. évfolyam 2021/3. szám

 – A kőszegi borok már a múltban is nagy népszerűségnek örvendtek, olyannyira, hogy messzi földön is szívesen itták az itt termelt szőlőből készült nedűt. A középkorban például Sziléziába rendszeresen szállították az itteni borokat – mondta Kampits László, az egyesület elnöke, aki sokat kutatta a kőszegi bor múltját, eredetét.

A kőszegi bor elsősorban vörösbor, kedvelt fajták Kékfrankos, a Zweigelt, a Blauburger, a fehérek közül a Chardonnay, a Furmint, de kóstolhatunk rozét is, mely szintén nagy sikernek örvend. Mivel a domborzati adottságok miatt más borvidékekhez képest kicsik a termőterületek, az itteni borokat zömmel helyben, maguk a gazdák értékesítik termelői borkimérésekben, vendéglátóhelyeken.

Eutropius és Claudianus római írók műveiből kiderült, hogy Pannónia hegyein már a honfoglalás előtti időkben is foglalkoztak szőlőtermesztéssel. Biztos forrás a 13. századból származik, a Németújvári grófoknak 1279-ben kelt birtokleveléből, melyben: „Kőszeg várát pedig Doroszló faluval és más, egyéb javakkal együtt – a szőlőhegyeken kívül – János mesternek osztották ki”. Az Anjou-időkben, a 14. században, a kőszegi bor hírneve messzire eljutott. Többek között ennek köszönhette különleges kereskedelmi státuszát és a királyi városi rangot. A kereskedelem fontos szerepet játszott akkoriban a település életében, hiszen Pozsony, Sopron és Kőszeg borkiviteli joggal rendelkezett. 1491-ben a pozsonyi szerződést követően Kőszeg osztrák zálogbirtok lett közel kétszáz évig. I. Ferdinánd a szőlőket a helybeli polgároknak adta el. Mátyás 1483-ban kiadott oklevele szerint öt évre mentesítették a területet a hegyvám fizetése alól, amennyiben a háborúban elpusztult szőlőket újra művelés alá veszik. 1532-ben Szulejmán a Jurisics-vár ostrománál a szőlőhegyeken vert tanyát, és a várárkot az itt kivágott szőlővesszőkkel töltette fel. Később Ferdinánd, majd Mária királynő is segítette a szőlősgazdákat. A 19. században 810 hektáron termesztettek szőlőt, elsősorban fagynak ellenálló, nem kényes és bő termést adó fajtákat, például rajnai rizlinget, olaszrizlinget, traminit.

Szőlő jövésnek könyve Igazi kuriózum az a kőszegi hagyomány, mely szerint 1740-óta évről évre Szent György napján (április 24.) berajzolják az új szőlőhajtásokat a „Szőlő jövésnek könyvé”-be, és így évszázadokra visszamenőleg meg lehet tekinteni azok változását. Ezen a napon hivatalos városi ünnepséget tartanak. A város történetében a fő bevételi forrást a borkészítés jelentette sokáig. Kőszeg fénykorát ezekben az évszázadokban élte. Ám a filoxérajárvány Kőszeg borvidékét sem kímélte, így a szőlőültetvények területe alaposan lecsökkent. A legnagyobb károk az 1890–1920 közötti években érték a vidéket. A betegség levonulása után a gazdák új oltványokat telepítettek, ám mire ezek a tőkék elöregedtek, az itt élők inkább az iparban kerestek boldogulást. A második világháború idején is tovább csökkent a bortermelő terület. Az 1946-os (német) kitelepítések nyomán pedig egyre kevesebb szőlőhöz értő polgár maradt. Az újabb fellendülést az 1980-as évek hozták el. Ekkor telepítettek be egy nagyobb területet szőlővel. Az első palackozott, címkézett kőszegi borok 1989- ben jelentek meg.

Mára mintegy 150 hektár a szőlőtermelő terület nagysága, ahol főleg kékfrankost, zweigeltet és blauburgert termelnek. A változatos domborzatnak köszönhetően az ide látogató vendégek sokféle környezetben élvezhetik a helyi borokat. Így például ellátogattunk a Kőszeghegyalján elhelyezkedő hangulatos cáki zsúpfedeles műemlék pincesorra. A 19. század elején épült nyolc borospincében a filoxérajárvány után gyümölcsöt, gesztenyét tároltak. Napjainkban egyre több civil szervezet tart itt rendezvényt, borkóstolót. Az Alasz Pince panoráma kóstolóján megízleltük Jagodics Attila Blauburgerét, amely a Város Bora kitüntető címet nyerte el számos alkalommal 

– A Kőszegi Borászok Egyesületéhez csatlakozott minden piacra termelő borász. Célkitűzéseink a kőszegi borok menedzselése, képviselete, a tagok közötti szakmai párbeszéd elősegítése, egyeztetése, borversenyek létrehozása, az időpontok egyeztetése. Ilyen rendezvények a Kőszeghegyaljai Nyitott Pince Napok, a Szőlő Jövések Könyve ünnepe alkalmából tartott Borkorzó a Várban, ahol elegáns körülmények között kulturált borkóstolót tartanak – mondta Kampits László, s hozzáfűzte:

 – Fontosnak tartjuk, hogy a városi és más kitelepüléseken egységes arculattal árusítsák a kőszegi borokat. Kampányolunk azért, hogy a bort üvegpoharakba töltsék, s ne műanyagba.