Az idén április 20-án tartották a Szőlő és Klíma Konferenciát. Közel másfél évtizede a tudományos ülés főszervezője, motorja Dr. Puskás János főiskolai tanár. A 14. alkalommal megrendezett konferencia Kőszeg Város Önkormányzata, a Magyar Meteorológiai Társaság és az MCC Klímapolitikai Intézet szervezésében valósult meg.
A Szőlő és Klíma Konferencia fő témái – szőlőtermesztés, szőlőművelés, szőlő növényvédelme és ezek kapcsolata az időjárással és az éghajlattal – mellett azt is figyelembe vették, hogy 1740-től kezdve Kőszegen minden évben Szent György-napon feljegyezték (berajzolták) a Szőlő Jövésnek Könyve oldalaira az aznap reggel levágott szőlőhajtások képét. Ezenkívül rögzítettek az évre jellemző időjárási jelenségeket. A könyv miatt kézenfekvő volt, hogy a konferenciát Kőszegen rendezzék meg. Ezért 2008-ban megkereste Huber László polgármester urat, akinek tetszett az ötlet és a konferencia támogatásáról biztosította. Így került rá sor első alkalommal 2009-ben Kőszegen, olyan szakemberek részvételével, akik az említett témakörökben mértékadó kutatási eredményekkel rendelkeznek.
Az idei téma „Az éghajlatváltozás hatásai és alkalmazkodási stratégiák a borágazatban”. Dr. Puskás János főszervező az eredeti végzettsége szerint magyar–ének-zene szakos tanár, de elvégezte a földrajz szakot is. Az általános iskolai katedrát főiskolások oktatására váltotta. Közben 2011-2017 között a Földrajz és Környezettudományi Intézet igazgatója volt. Belemélyedt többek között Magyarország gyógy-, és ásványvizei, gyógyturizmus, klimatológia témákba. Dr. Puskás János tanár úrral az aktuális témákról beszélgettünk.
– Korunk legnagyobb kihívásai közé tartozik az emberiséget érintő klímaváltozás. A szakemberek figyelmeztetését a mért adatok alátámasztják. Sajnos ezt nem mindenki veszi figyelembe, mert az éghajlatváltozást tagadók (klímaszkeptikusok) harsányan hirdetik, hogy nincs klímaváltozás. A legnagyobb probléma az, hogy a döntéshozók között is vannak olyanok, akik ezt elfogadják. A földtörténetben mindig voltak felmelegedési és lehűlési időszakok, de ilyen gyors és nagymértékű változás csak az utóbbi évtizedekben volt megfigyelhető.
– Nem megkerülhető ennek az a következménye sem, hogy a Földön jelentős területen okoz az ott élőknek gondot, hogy a mezőgazdaság nem képes ellátni élelmiszerrel az embereket. Ezekben az országokban az ivóvízzel való ellátottság hiánya is jelentkezik.
– A környékünkön is megfigyelhető, hogy a szőlőtermesztésre hatással van a klíma megváltozása. A Soproni borvidék – ide tartoznak a Kőszeg környéki szőlőtermesztő területek – borai a minőségüket tekintve javulnak. Megállapítható a vizsgálataink után, hogy nyertesnek látszanak a soproni és kőszegi bortermelők, mert a kisebb mennyiség ellenére a borok minőségében jelentős javulás tapasztalható.
– Hogy mit tehetünk az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozására? Az időjárási frontok csoportosítására többféle módszer létezik. Saját kutatásaim alapján a frontokat aszerint különítettem el, hogy milyen típus található meg a Kárpátmedencében. A hideg-, a meleg- és az okklúziós frontok a medencében tartózkodhatnak (ezek a tartózkodó frontok), illetve megközelíthetik azt. A frontok közül 1-1 jöhet külön, de lehet 2 (hideg és meleg) egyszerre is. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a hideg-, a meleg- és az okklúziós front egyszerre jelenik meg. Összesen 9 típust különítettem el. A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana Den. et Schiff.) példányok teljesen más aktivitást mutatnak a különböző típusok esetén. Az aktivitás változásukat figyelembe véve eredményes védekezésre nyílik lehetőség. – Széles körben alkalmazzák a szőlőben a madarak szaporodását segítendő, hogy odúkat helyeznek el, amiben a fészkeket ki tudják alakítani. Az odúk nyílásának mérete meghatározza, hogy milyen madarak tudnak otthonra találni a területen. Elsősorban azokat „csalogatja” az odú, amelyek a szőlőt károsító élőlények számának csökkentését eredményezi.
– Évszázadokon át a természetben élő népek megfigyelték a természetet és az időjárást. Hosz szú időn át folyamatosan megismétlődő időjárási jelenségek rögzültek a gazdák emlékezetében és tapasztalataikat generációról generációra tovább adták, segítve az ésszerű mezőgazdasági, kertészeti, szőlészeti munkáik végzését. Az 1960-as évek elején főként a mezőgazdasági kutató intézményekben felállították az első meteorológiai észlelő kerteket azért, hogy a bennük lévő műszerekkel rögzítsék az adott termőhelyen érvényesülő időjárási jellemzőket – úgymint a csapadék, a hőmérséklet, a szél és a párolgás adatait. A Kecskeméten mért évtizedes adatsorok az alföldi szőlőtermesztést kiválóan szolgálták. A fagyos, a száraz és a csapadékos időszakok gyakoriságának megismerése segítette a síkvidéki szőlőültetvények fajtaszerkezetének szakszerű kialakítását. De a meteorológiai adatok ismerete hatékonnyá tette a szőlő növényvédelmét is.
– Az idei konferencián téma volt a kis jégkorszak is. Az előadásban arra kaptunk választ, hogy a 14. századtól a 19. század végéig tartó kis jégkorszak lehűlése idején miként alakult a szőlőtermelés és a borászat a közép-európai régióban. A klímaromlás következtében a szőlőtermelés északi határa erőteljesen délre vándorolt. A vegetációs időszak rövidülése és a klíma hűvösebbé válása következtében jelentős északnyugat-európai területeken tartósan feladták a borkészítést, ami ugyanakkor kedvezett a borkereskedelemnek, helyzetbe hozva olyan borvidékeket, mint amilyen például Tokaj-Hegyalja volt.
– Ma a technika fejlődésével pontosan ismerjük a termőhely mikroklimatikus sajátosságait és lehetőségünk adódik, hogy az adott termőhelyhez legjobban illeszthető fajtákat és klónokat válaszszuk ki a jövőben. – Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a szőlész-borász képzéshez, illetve a szőlőklíma kutatásokhoz kapcsolódóan a Tokaji és Egri borvidéken hat nagyon jólfelszerelt állományi mikroklíma mérőállomást állított üzembe 2019-ben. A mikroklíma mérések horizontálisan pontszerű mérőhelyek, de vertikálisan többszintben tagolt méréseket tesznek lehetővé. A mikroklíma mérőállomásokkal dűlőket jellemezhetünk vagy hasonlíthatunk össze a vizsgált paraméterek óránként, vagy 10 percenként mért átlagos napi menetei alapján. Az állományi mikroklíma méréseket legtöbbször egy külső kontroll állomás adatához szokták viszonyítani. Ezáltal látható, hogy a szőlőállományok milyen mértékben módosítják az adott terület mikroklímáját. Jelen vizsgálatban az állomások által mért állományi mikroklíma adatokat műholdas adatokból előállított eltérő rácshálózatra interpolált makroklíma adatokkal vetjük össze.
Kiss János
2024.MÁJUS 13. KŐSZEG ÉS VIDÉKE
