A törvény által megszabott november végi határidőre 5005 darab kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) – közölte a szervezet a Világgazdaság megkeresésére. Ez a szám nagyságrendileg azonos a tavalyival.
A törvény által megszabott november végi határidőre 5005 darab kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) – közölte a szervezet a Világgazdaság megkeresésére. Ez a szám nagyságrendileg azonos a tavalyival.
Kiugró számban nyújtottak be kérelmeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Bács-Kiskun megyei gazdák, szám szerint 2014, illetve 800 darabot. A tavaly november 1-jétől idén október 31-ig terjedő időszakot felölelő kárenyhítési évben országosan közel 11 ezer bejelentést tettek a gazdák. Legtöbben, mintegy 6500 alkalommal, tavaszi fagykárt jelentettek, ezt követte csaknem háromezer bejelentéssel a jégesőkár.
A 11 ezres kárbejelentés és az alig több mint ötezres valós kárigény közötti különbséget az magyarázza, hogy a gazdálkodóknak a kárenyhítési igényüket 15 napon belül be kell jelenteniük. Kárenyhítő juttatásra viszont attól válnak jogosulttá, ha a káresemény miatt legalább 30 százalékos hozamcsökkenés következett be a teljes művelt területre vonatkoztatva, vagy üzemi szinten 15 százalékos a hozamkiesés az előző évihez képest. Az agrár-kárenyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetében hektáronként háromezer forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetében hektáronként ezer forint. A termelő, ha a hozamértékének legalább 50 százalékára valamilyen mezőgazdasági biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha ilyennel nem rendelkezik, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatásként a tárgyévet követő év márciusában.
Tekintettel arra, hogy a kérelmek elbírálása csak a benyújtási időszak lezárása után indulhat meg, arra vonatkozóan még nem rendelkeznek információval a hatóságok, hogy összességében mekkora összeget kell majd kifizetniük. Az biztosnak tűnik, hogy forráshiánnyal nem kell számolni, a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló közel 23,5 milliárd forintos forrásnál lényegesen alacsonyabb a bírálat előtt álló kérelmekben szereplő összes támogatási igény. Ezért – az MVH szerint – a kárenyhítés a maximális mértékű lehet majd.
(vg.hu)
