Gyümölcsérlelő, őszi meleg van, szinte éget a nap a hegyen: ki-ki végzi a maga teendőit. Van, aki már leszüretelte a korai érésű szőlőt, van, aki még csak permetezi rothadás ellen, a jégkár után menti a menthetőt.
Farkas István tanárember, két szőlője van, az egyik a Bene-hegyen, ott mérsékelt a kár, a Kiszsidány felől eső, az északnyugati Gurumbon azonban komolyan megszenvedte a szőlő a jeget, egész fürtök sokasága potyogott a földre. Amint mondta, ilyenkor az a teendő, hogy rövid élelmiszer-várakozási idejű szerrel lepermetezik, hogy a rohadást megelőzzék, viszont megérjen a szőlő. Egy-két héttel korábban kell most majd leszedni a szürkebarátot, egész pontosan két hét múlva. A csemegeszőlőt folyamatában szedik, a darazsak is besegítenek.
Felső-Hangán betérünk Németh Árpádhoz, aki őstermelő és hobbiborász. Szerda reggel permetezte a kékfrankost, aminek a szürete szeptember végén, október elején lesz. Az irsait már a múlt héten leszedte – szokás szerint augusztus 20–30-a között –, hajnalban kelt hozzá, hogy mire a nap felkel, a szőlő már a feldolgozó helyiségben legyen. Ez most murci állapotú, az aktív forrás megállt, most ahogy mondják, már csak „pattog”, vagyis bugyborékol. Két hét múlva a zöld veltelinit és a chardonnay-t szüreteli, szeptember végén a kékfrankost. Figyeli a cukorfokot, nehogy túlzottan felmenjen, mert akkor a savtartalom leesik, és a bor nem lesz tartós, idő előtt szétesik.
Ez a telek hajdan a mezőőr anyósáé volt – tudjuk meg Réczeg Zoltántól, aki vezet gazdától gazdáig, ő tudja, melyik telken vannak most kint, és a hegy melyik részén mi újság. Meséli, Felső-Hangán csak borsószemű jég esett, a Rózsa-hegyen a diónagyságúak nagyobb kárt tettek. Azok jártak jól, akik a szőlőt addigra már lehálózták, a jég se verte annyira, és a seregélyek se tudják annyira csipegetni. A madarak miatt a mezőőrt is gyakran kérik „puffogtatásra”: riasztólőszerrel kergeti el a falánk fekete rigókat is.
Nem messze van Galambos Ferenc büki tanár birtoka, aki a feleségével, Krisztinával dolgozik a szőlőben. Sok-sok évig háti permetezőjük volt, idén gépesítettek: motoros permetezővel mentek végig a sorokon, hogy védjék a szőlőt a szürke rothadás ellen, mert sok volt az eső, és a korai szőlők vékonyhéjúak, könnyen kikezdi a szemeket a túlzott nedvesség. Ilyen a Zala gyöngye, a cserszegi fűszeres és az Irsai Olivér, de kései fajtákat is gondoz: zöldveltelinit és olaszrizlinget.
Mandulafájukon most nyílik a csonthéjas termés burka, lehet szedni. Vödrökbe gyűjtik a hullott szilvát, almát, körtét, a folyton érő málnát az unokák eszegetik, vagy szörp lesz belőle.
Horváth Józsefnél már rendben van a szőlő, a vihar után lepermetezte, reményei szerint tudja tartani a szokásos szüretidőt, szeptember utolsó és október első szombatján meglesz. Hanem házánál az almáskertjében nagy jégkár esett: még nem tudni, hogy gyógyulnak majd a hatalmas sebek, beszáradnak vagy megrohadnak. Az a baj, hogy az alma még nem érett, ha az volna, pálinkának még jó lehetne, de így sokat ki kell majd dobni. A jég ütötte lyukakat a darázs is kikezdi. A szuperintenzív almás érdekes, karcsú orsó alakú fái törpe alanyokba vannak oltva, könnyen szedhetők. A Gálát már leszüretelték, abból lett a pasztőrözött almalé, a Golden egy hét múlva beérik, a Jonagold színelő, azaz szakaszos szedése tíz nap múlva kezdődik.
Alsó-Benehegyen Horváth Gábor a három hét múlva beérő pinot noir-t metszi, levágja a hónaljhajtásokat, körülbelül öt nap, mire végigér a végeláthatatlan telken. Itt vannak a leghosszabb (370 méteres) sorok; amint megtudjuk – milyen kicsi a világ! – ez a szőlő meg a mezőőr apósáé volt. Ez a hegyrész megúszta a jeget, nem volt szükséges permetezni, jövő héten lehet szüretelni a traminit és a sauvignon blanc-t. Addig már „csak” kapálás és fűnyírás lesz, a traktor egyszerre elvégzi a két műveletet. Közben az erdő felől le kell keríteni a szőlőt, mert az őzek is eszik. Tavaly a seregélyek taroltak le fél hektárt, ezért ez a gazda is a mezőőr segítségét kéri. Lili kutya szaladgál, ügyvezető igazgató a tisztsége itt a szőlőben, mindent látni és hallani akar, szabadidejében pedig az egereket üldözi. Horváth Gábor vette át öt éve a „hegy doyenjének”, a 96 éves Horváth Antalnak a területét, és a szőlőt újratelepítette. A legidősebb csepregi gazda azt hitte akkor, hogy már nem éri meg a szüretet, de az idei azóta már a harmadik érés.
A cikk forrása: https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/bejartuk-a-csepregi-hegyet-a-mezoorrel-aki-nem-gyozi-riogatni-a-madarakat-4243904/
