Szent György-napja a város, a szőlősgazdák, a kőszegi bor készítőinek sajátos ünnepe 1740 év óta. Változott az évszázadok során, ahogy az évenkénti hajtások jellegzetessége is.

Nemzetközi, és egyben szakmai ünnep, Kőszeg város számára fontos, mert nemzeti érték, és szerepel a Szellemi Kulturális Örökség Jegyzékében. Az ünnepségsorozathoz tartozik a borok minősítése, amely egy belső szakmai nap, a gazdák borainak értékelése, egyben a fejlődés motiválása. A Szent Györgynapja nem vonzza az érdeklődők tömegét, a kőszegi bornak helyben van meghatározó jelentősége, alapvetően a hozzánk érkezők, a városkörnyéken élők, a kőszegiek a fogyasztók. Élnek olyanok is a városban, akik a távolban élő rokonokhoz nem ’mehetnek el’ kőszegi bor nélkül.
Mándli Tibor 36 hektáron termelő borász kéri: „Aki bort fogyaszt, figyeljen a címkére írt ’oltalom alatt álló’ szavakra. A fogyasztóknak ajánlom, hogy a bor címkéjén legyen ott a ’Kőszegi’ OEM megnevezés, mert ez azt jelenti, hogy a szőlőt Kőszegen termelték, és jó minőséget jelent”. A kőszegi bor minősítésének struktúráját a gazdák hozták létre az Országos Bor Eredetvédelmi Tanács hozzájárulásával. A címkére írható „Kőszegi” szóhoz tartozik a szőlőtermelés, és a borkészítés szigorú előírása. „Kőszegi”-hez tartozik az is, hogy vendéglősök éttermi értékesítésre kiválasztottak három fajtát, 2023-as Olaszrizling (Alasz Pince), 2023-as Kékfrankos rosé (Stefanich Pince) és 2021-es Syrah (Szőlőtermelők Szövetkezete). Növeli a kőszegi bor ismertségét, ha a vendég kéri az étteremben. A „Kőszegi” bor ajánlása egy gesztus, de sokatmondó. A Szent György-napi ünnepségen Koltayné Szabó Hajnalka a 14. Szőlő és Klíma Konfenciára utalva mondta, „a vörösbor kedvező hatással van az emberi szervezetre. Nagy kincs, ami nekünk van, a kőszegi bor.” Az egynapos ünnep látványos programja a szőlőhajtások berajzolása. Ezt megtette Németh János festőművész-tanár 34 alkalommal, az elsőt 1991- ben, abba a könyvbe, amit Vaihingen ajándékozott a városnak. A múzeumban őrzött Szőlő Jövésnek Könyve zárólapjaira Bechtold István rajzolta be az 1990. évi hatásokat. Mielőtt Kőszeg Város Díszpolgára befejezte földi pályafutását, a városra hagyta életművét, a berajzolás feladatára Németh Jánost ajánlotta. Bechtold István az első bejegyzést 1970-ben végezte el, 1971-ben más művész tette ugyanezt, de 1972-től örökérvényű bejegyzéseket rögzített a könyvben. Örökérvényű, hiteles dokumentációt igényel a berajzolás, a művész a fantáziáját el kell, hogy hagyja, mert a rajzokon mutatni kell a hajtás minden jellegzetességét.
A venyigén megmaradnak az előző év betegségének nyomai, amit a kutatók vizsgálhatnak több év összefüggései alapján, ha a bejegyzés dokumentum pontosságú. A hajtás rajza nem lehet méretarányos, hanem a méret szerinti pontos másolat. A művésztanár a berajzolást a városbirtok területéről behozott Furmint hajtásával kezdte, amely az idei évben a legnagyobb volt, a könyv egy lapjára nem fért el. Ez megtörtént 1740 év óta másodszor, a tanár úr pótlással hosszabbította meg a lapot. Ezt tették az elődök először 1749-ben. Az idei év nagyobb hajtásait az is mutatja, hogy 2023-ban két oldalon 15 hajtás elfért, az idén négy oldalra nyolc.
Írta: Kámán Zoltán