Október közepét még nem írjuk, ám a szőlőhegyeken már csak elvétve látni szőlőt. Nem mindennapi évjárat volt a 2016 –os a szőlőtermelők szemében Kőszeg és környékén. Számtalan megpróbáltatás és kudarc érte a gazdákat. Már korábban is írtunk a fagy, a jég, a peronoszpóra betegség hatásairól. Lassan és igencsak szerényen a nagyobb gazdák is befejezik a betakarítást. A mennyiség bőven elmaradt az átlaghoz, a cukorfokok sem szöktek az égig, mégis lesz kőszegi bor.
Az őszi időjárás megmutatja szélsőséges arcát, így nehéz tervezni a hétvégi szüretek időpontját. Szerencséjük volt a kőszegi, egykori Borkirálynőknek, amikor Tóth Marcell csepregi borász csalogatta őket egy kisebb élményszüretre. Az időjárás 4, a szőlő minősége 5, a társaság 5 pontot kapna, ha pontoznánk. 🙂 A hölgyek minden évben szívesen mennek egy-egy gazdához segíteni a betakarításban. Marci Zweigelt szőlőjéből már majdnem kész rozé bor készült, amit korábban szedett. Most Kékfrankos és Cabernet szőlőt szüretelt. Az ültetvényt megkönnyítette az egész évben dédelgetett terhétől és a pincében fejlődik tovább. Márton napra, mikor először a közönség elé kerülnek hivatalosan is ezek a borok, már szinte élvezhető állapotba kerülnek. A fagy után a természet igen gyorsan behozta a lemaradását és egy gyorsabb érési folyamatot figyelhettünk meg.
Miért oly nagy kincs egy termelőnek a szüret? Egész évben a metszéstől a bor felkínálásig jelen van a szőlész-borász. Valami olyasmit csinálni az év minden napján, vagy legalábbis rá gondolni, ami minden alkalommal más és máshogyan sikerül. Egyfajta megbecsülést és állandó bizonytalanságot ad a borkészítés, hiszen egy munkafolyamatot nem lehet megismételni és újra gondolni. Bizakodik a gazda, hogy talán most (is) sikerül legalább olyan jó bort csinálni, mint tavaly. Kóstolás után, mikor a kuncsaft szája és szeme elárulja milyen a bor, akkor nyugodhat meg a termelő. Mindig kísérletező és kételkedő egy igazi bortermelő, ugyanis, ami tavaly a saját receptje alapján készült, az idén nem biztos.
A szüret valóban egy élmény, amit mindenkinek meg kell tapasztalnia. Egy alkalom, mikor oly sok terhet vehetünk le a szőlőtermelő válláról, úgy, hogy közben mi is jól érezzük magunkat. Telnek a vödrök, csattognak az ollók, lesz BOR. A pincében erjedhet a cefre, átalakulhat egy nemes itallá, megnyugvást hozhat, aztán kezdődhet minden előröl. Metszés-kötözés-zöldmunka-talajmunka-permetezés-dédelgetés-válogatás-szüret…..
Kívánom, hogy a mennyiség ellenére finom borokat tudjunk inni, és legyünk büszkék hagyományainkra.
További fényképek
