Sikeres pályázat esetén 2018-ra felépülhet az országos lefedettségű jégeső-elhárító rendszer. Ez a szakemberek szerint jelentősen javíthatja a mezőgazdasági szektor termelékenységének biztonságát.

A fejlesztést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálná és hajtaná végre. A részletekről Győrffy Balázs, a kamara elnöke számolt be lapunknak.

A Vidékfejlesztési Programból már meghirdették azt a pályázati kiírást, amelynek keretében kiépülhet az országos lefedettségű jégeső-elhárító rendszer, amilyenhez hasonló működik már Franciaországban, Spanyolországban és Horvátországban is – bocsátotta előre Győrffy Balázs. – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jelenleg a pályázat benyújtásán dolgozik. Sikeres pályázat esetén a rendszer fizikai megvalósítása várhatóan 2017 tavaszán kezdődhet el. A reményeink szerint rendkívül jó hatékonysággal bíró védelmi rendszer éles indulását pedig a 2018-as védekezési szezon kezdetére, azaz 2018. május 1-re tervezzük.

Az elnök azt is elmondta: a NAK egy országos hatókörű, minden szempontból (technológia, logisztika, üzemeltetés, riasztás, finanszírozás stb.) egységes rendszer kiépítésében gondolkodik. A bizonyítottan hatásos védekezési technológiák mindegyike úgynevezett ezüstjodid-molekulák légkörbe juttatásán alapul. A légkörbe juttatás módja szerint három, alapvetően eltérő technológia létezik: a rakétás felhőbe injektálás, a repülőgépes feláramlás magvasítás, illetve a talajgenerátoros háttérmagvasítás. A „magvasítás” elnevezés az ezüstjodid hatásmechanizmusából származik. A légkörbe juttatott ezüstjodid molekulák ugyanis mesterséges jégmagvakat képeznek, így a spontán kialakuló, kisebb darabszámú, ám nagyobb méretű jégszemcsék helyett sokszorta több, de jóval kisebb méretű jégszemcsék keletkeznek a felhőzet belsejében. Ezek a kisebb méretű jégszemcsék a felhőből lehullva jó eséllyel elolvadnak még a földet érés előtt, de ha el is érik a földet, a méretük akkor is lényegesen kisebb lesz. A hatásmechanizmus miatt a rendszert – függetlenül az ezüstjodid légkörbe juttatásának technológiájától – helyesen „jégkármérséklőnek” kellene nevezni, nem pedig a köznyelvben elterjedt „jégeső-elhárítónak”, mert sajnos nem zárható ki teljesen (viszont 5 százalék alá csökkenthető) a jégesők előfordulásának valószínűsége. Ezek a technológiák tehát csak azt tudják garantálni, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amekkorák a rendszer használata nélkül hullanának le.

A három technológia közül a talajgenerátoros módszert tervezzük alkalmazni, mert ennek fajlagos beruházási és üzemeltetési költsége a legalacsonyabb a három módszer közül – folytatta az agrárkamara elnöke. – A Dél-Dunántúlon (Baranya, Somogy és Tolna megyében) működő talajgenerátoros rendszer eddigi működési tapasztalatai kedvezőek. Az ezt működtető NEFELA számításai szerint 2014-ben 1 forint ráfordítással 32 forint termelési értéket sikerült megmenteni. (A NEFELA költségvetése 154 millió forint volt, ezzel szemben csak a mezőgazdasági kultúrákban közel 5 milliárd forint értékű kárt előztek meg a rendszer segítségével). Az eddigi tapasztalatok és szakmai ismereteink alapján az ország megközelítőleg teljes védettségét biztosító talajgenerátoros rendszer megvalósításához mintegy 1000 generátor telepítése indokolt Magyarországon (körülbelül 10X10 kilométer négyzethálós eloszlásban), amiből 141-et az említett három megyében már megvalósítottak.

A rakétás módszer alkalmazását egyébként kizárja az is, hogy repülésbiztonsági megfontolásokból sem a Magyar Honvédség, sem a polgári légiirányítás nem támogatja azt. Az előbb említett három, ezüstjodid alkalmazásán alapuló módszer mellett ismert még az úgynevezett viharágyú (hangágyú), ennek hatásossága azonban statisztikailag nem igazolt és működése zavarhatja a környék lakóit. Győrffy Balázstól azt is megtudtuk: az elmúlt 35 év megfigyelései alapján az összes biztosított mezőgazdasági kárnemen belül 20 százalék volt a jégkár aránya.

S hogy a jégkár-mérséklő rendszernek milyen anyagi vonzata lesz? Az elnök azt válaszolta: a folyamatban lévő megvalósíthatósági vizsgálat alapján határozható meg a rendszer kiépítésének, illetve üzemeltetésének költsége. A Vidékfejlesztési Program keretben 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre a rendszer kiépítésére, s várhatóan hasonló összeget igényel majd a működtetési költség is éves szinten. A gazdálkodóknak azonban a rendszer üzemeltetése nem jelent majd pluszkiadást, hiszen azt a tervek szerint az agrár-kárenyhítési alapból finanszírozzák, amibe a gazdálkodók eddig is teljesítették a befizetéseket.

Az immár vitathatatlan klímaváltozás következében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események és ennek megfelelően természetesen, ezek kedvezőtlen gazdasági, környezeti, illetve társadalmi hatása is növekszik. E tény teszi szükségessé a kollektív védekezést. A rendszer kiépítése és működtetése azonban nem csak a mezőgazdasági termelők, hanem valamennyi állampolgár számára előnyös, hiszen a jégeső személygépkocsikban, épületekben is kárt tehet.

Forrás: Zaol.hu