Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növényegészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.
Feloldható-e a zárlat? Túl vagyunk-e már a nehezén? Mivel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján egy másik károsító is szerepel, mely érintheti a hazai szőlészeket a jövőben, bemutatjuk röviden a Pierce-betegséget is.
A szőlő aranyszínű sárgasága (Candidatus Phytoplasma vitis, Grapevine flavescence dorée, FD phytoplasma) hazánkban 2013-ban jelent meg. A Zala megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának munkatársai Lenti községben találták meg először a kórokozót. Ezt követően Badacsony környékén 2016-ban növényegészségügyi zárlat alá kerültek fertőzés miatt az ültetvények. Jelenleg ezt a kórokozót tartják az egyik legveszélyesebbnek a szőlő termesztésében, mivel a fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak az ültetvények. A fajták fogékonysága eltérő.
A fogékonyak közé tartozik az Olaszrizling és néhány világfajta, például a Chardonnay, a Sauvignon blanc, a Pinot noir, illetve a Cabernet sauvignon.
Toleránsnak tekintik a nálunk lényegében ismeretlen spanyol-francia regionális fajtát, a Grenache-t (avagy Garnacha tintát) és a Merlot-t. A nálunk is terjedő Syrah viszont ritkán tünetes. A kórokozó vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). A lárvák már májustól károsíthatnak, így elengedhetetlen ellene három kezelés, az engedélyezett hatóanyagok a tiametoxam, a deltametrin, a lambda-cihalotrin és a spinosad. A kezeléseket 10-12 naponként kell elvégezni. A kártevő elleni védekezést akkor is érdemes beiktatni a növényvédő szeres kezelések közé, ha az adott ültetvényben még nem, de a környező ültetvényekben már megjelentek egyedei. A kórokozóra utaló tüneteket az egész tőkén megfigyelhetjük. A tőke növekedésben visszamarad, súlyos esetben ki sem fakad.
Az ízközök rövidülnek, a hajtások gumiszerűvé válnak.
A levelek a fonák felé kanalasodnak, jellegzetes háromszög alakú levelek fejlődnek. A fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez sárgul, a kék bogyójúaknál vöröses színeződés jelenik meg. A termés mennyiségi és minőségi károkat is szenved, ugyanis a virágzat leszárad, a fürtképződés csökken, a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek. (A be nem érett vesszők aztán nemcsak a kondíciót rontják tovább, hanem a tőkék fagyérzékenységét is felerősítik.)
Hazánkban szerencsére még nem jelent meg a szőlő Pierce-betegségét okozó Xylella fastidiosa baktérium, amely szintén zárlati károsító. Európában, különösen Olaszországban nagy károkat okozott az olajfa-ültetvényekben 2013-ban, de már cseresznyén is igazolták a jelenlétét. 2015-ben Dél-Franciaországban és Korzikán cseresznyén és dísznövényeken azonosították.
A széles gazdanövénykör abból adódik, hogy nem egy egységes fajról, hanem négy alfajról van szó esetében. A kórokozó Amerikában őshonos, melegkedvelő faj, viszont a hazai egyre melegebb nyarak kedvezhetnek majd a terjedésének. Szőlőn a levélszél perzselődése , a levelek sárgulása és hervadása, a hajtások és ágak száradása, elhalása, majd a növény pusztulása azok a jellegzetes tünetek, amelyek a fertőzését kísérhetik. A baktérium a fás szövetekben él, elzárja a víz és a tápanyagok szállításának útját. Vektora számos kabócafaj, melyek hazánkban is elterjedtek. Sajnos nem ismert megfelelő védekezési lehetőség a baktérium ellen, a hatóságok által elrendelt intézkedésekkel akadályozhatjuk meg behurcolását. Az unió tagállamainak védelmében a baktérium további terjedésének megakadályozására a 2015/789/EU számú szükséghelyzeti határozat szolgál, melyet az újabb kutatási eredmények ismeretében időről időre felülvizsgálnak.
Amikor Badacsony környékén 2016-ban elrendelték a zárlatot, a hatóság munkatársai sok telefonos megkeresést kaptak, mert egyesek meg sem merték inni a badacsonyi borokat. Tekintsük át, mit is jelentenek ezek a rendelkezések. A fertőzött területet növényegészségügyi zárlat alá kell helyezni. Minden tünetes növényt gyökerestől el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A fakadó új sarjakat is el kell távolítani. A hatóságnak minden évben újra ellenőrzést kell végezni, melynek alapján, ha szükséges, módosítani kell a körülhatárolt területet. Ha az ültetvényben a tünetes növények aránya meghaladja a 30%-ot, a teljes ültetvényt meg kell semmisíteni. A fertőzött területen a termelő kötelessége növényeinek ellenőrzése az esetleges tünetek felkutatására;
a megyei igazgatóság által kijelölt szőlőtőkék megsemmisítése az előírtak szerint; valamint a védekezés elvégzése a vektor egyedszámának gyérítésére.
Mikor oldható fel a növény- egészségügyi zárlat?
Ha a fertőzött területen két egymást követő tenyészidőben nem jelennek meg az adott zárlati károsító jelenlétére utaló tünetek. Ezután a fertőzött területet a megyei igazgatóság átminősíti biztonsági övezetté. Ez továbbra is a szigorú ellenőrzés és a védekezési kötelezettség fenntartását jelenti. Fertőzés gyanúja esetén hatósági mintát kell venni az esetleges új fertőzés korai stádiumban történő azonosítása érdekében.
Ahogy rövid összeállításunkból is láthatták, a zárlati évek még korántsem értek véget, sőt, a déli országok felől újabb veszély fenyeget. Járjunk nyitott szemmel, hogy felfedezhessük a tüneteket. A tünetek azonosításában pedig segíthetnek növényvédős kollégáink, vagy a „mindentudó” internet.
Forrás: Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2020/6 számában olvashat.
